Házirend

pdfLetöltés pdf formátumban

A DR. TOLNAY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA
HÁZIRENDJE

mely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

1. A házirend célja és feladata

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

2. A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4. Ez a házirend ……. év ……….…. hó ….. napján lépett hatályba.

 

3. A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.tolnay-amk.sulinet.hu

3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

  • az iskola irattárában;
  • az iskola könyvtárában;
  • az iskola nevelői szobájában;
  • az iskola igazgatójánál
  • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
  • az iskola osztálytermeiben.

4. A házirend kivonatának egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.

5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

  • a tanulókat osztályfőnöki órán;
  • a szülőket szülői értekezleten.

6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

  • a tanulókkal osztályfőnöki órán;
  • a szülőkkel szülői értekezleten.

7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

 

4. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

  • betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
  • tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársaik emberi méltóságát,
  • senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
  • senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
  • törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
  • viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
  • legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
  • tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
  • becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
  • óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
  • vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
  • legyenek nyitottak, érdeklődők,
  • iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
  • vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
  • működjenek együtt társaikkal,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
  • fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen feltűnően kifestve),
  • az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
  • ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot).

 

5. A tanulók jogai

A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:

  • tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
  • kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.);
  • érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia.);
  • tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
  • véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
  • választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
  • kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
  • javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
  • szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
  • – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);
  • jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
  • nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);
  • vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.).

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

 

6. A tanulók közösségei

Az osztályközösség

1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2. A felsős osztályok tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

-két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

 

Az iskolai diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.

4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 

Az iskolai diákközgyűlés

1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben október végéig a DÖK segítő nevelő felelős.

3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat tisztségviselői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

 

7. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

A tanulók, a szülők tájékoztatásának, véleménynyilvánításának szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

8. Az iskola működési rendje

1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja.

3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30-tól. 7.50-ig kell megérkezniük.

4. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

1. óra

8.00 – 8.45.

2. óra

8.55 – 9.40.

3. óra

9.55 – 10.40.

4. óra

10.55 – 11.40.

5. óra

11.50 – 12.35.

6. óra

12.40 – 13.25.

7. óra

13.45 – 14.30.

8. óra

14.30 – 15.15.

9. óra

15.15 – 16.00.

1. A tanulóknak a 3. óra utáni nagyszünetben az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. A második óraközi szünetben (tízórai szünet), ill. az első óra előtt a tanulók a tantermekben tartózkodhatnak. A többi óraközi szünetben a tanulók eldönthetik, hogy az osztályukban, a folyosón, vagy az udvaron tartózkodnak-e.

2. A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között, a 11.40. óra és 14.30. óra között főétkezésre (ebédre) időt biztosít az iskola.

3. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

4. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

5. A gyermekeiket iskolába kísérő illetve gyermekeikért jövő szülők a tanulókat az iskola épületének bejáratáig kísérhetik illetve várhatják. Ez alól az elsős szülők szeptember végéig felmentést kapnak, ebben az időszakban bekísérhetik gyermekeiket az osztálytermükbe.

6. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói, a tanulók és felnőttek felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

7. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.  A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 100 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

 

9. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:

  • napközi otthon,
  • tanulószoba,
  • szakkörök,
  • énekkar,
  • iskolai sportköri foglalkozások,
  • felzárkóztató, fejlesztő foglalkoztatások,
  • rehabilitációs foglalkozások,
  • tehetséggondozó foglalkoztatások,
  • továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályokat az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

10. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre – a tanévet megelőző május-június hónapban –kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

2. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

3. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

  • akiknek mindkét szülője dolgozik,
  • akik állami gondozottak,
  • akik nehéz szociális körülmények között élnek.

4. A napközis és tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. szülői kérésre az igazgató engedélye alapján mentesülhetnek a délutáni foglalkozások alól. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00 óra és 17.00 óra között felügyeletet biztosít.

5. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell, a foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

 

11. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:

  • óvja saját maga testi épségét, egészségét;
  • óvja társai testi épségét, egészségét;
  • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;
  • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
  • azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
  • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
  • megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
  • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

  • a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a (egészségügyi intézmény, rendelőintézet neve, címe) vezetőjével.

A megállapodásnak biztosítania kell:

  • az iskolaorvos rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),
  • az iskolai védőnő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),
  • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
    • fogászat: évente egy alkalommal,
    • szemészet: évente egy alkalommal
    • általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,
  • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
  • a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal,

A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

 

12. A tanulók tantárgyválasztása

Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező, kötelezően választható és szabadon válaszható tanórai foglalkozásokat határoznak meg.

A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai az iskola Pedagógiai Programjában találhatók.

 

13. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A vizsgaszabályzat célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása:

-akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni

-a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni

-más intézményből érkezik és különbözeti vizsga letételére kötelezhető.

A vizsga fajtái:

  • osztályozó vizsga
  • javító vizsga
  • különbözeti vizsga
  • pótló vizsga
  • független bizottság előtti vizsga

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei a mindenkor érvényes helyi tanterv követelményeivel egyezik meg.

 

14. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

3. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.  A hetesek feladatai:

  • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
  • a szünetben a termet kiszellőztetik;
  • a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
  • az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
  • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
  • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
  • az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

4. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.

 

15. A tanulók mulasztásának igazolása

1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.

2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.

3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül

  • három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,
  • egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló legalább 5 percet késik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét bejegyzi az osztálynaplóba. Ha a késések együttes időtartama eléri a 45 percet, az igazolatlan órának minősül.

7. Az első igazolatlan mulasztás esetén az iskola a szülőt írásban értesíti. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal.

 

16. A tanulók jutalmazása

  1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten
  • példamutató magatartást tanúsít,
  • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
  • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
  • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
  1. Az iskolai jutalmazás formái.
  1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
  • szaktanári dicséret,
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret.
  1. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
  1. Az egyes tanévek végén, a legalább jó magatartású és kitűnő tanulók könyvjutalmat kapnak.

Az országos és megyei tanulmányi, művészeti és sport verseny díjazottjainak könyv vagy tárgyjutalom adható.

Az elismerések a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt kerülnek átadásra.

A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók Tolnay Díjra jogosultak.

  1. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
  2. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

17. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
  • vagy a házirend előírásait megszegi,
  • vagy igazolatlanul mulaszt,
  • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

2. Az iskolai büntetések formái:

  • szaktanári figyelmeztetés;
  • napközis nevelői figyelmeztetés;
  • osztályfőnöki figyelmeztetés;
  • osztályfőnöki intés;
  • osztályfőnöki megrovás;
  • igazgatói figyelmeztetés;
  • igazgatói intés;
  • igazgatói megrovás;
  • tantestületi figyelmeztetés;
  • tantestületi intés;
  • tantestületi megrovás.
  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
  • ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

5. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

6. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

18. Térítési díj befizetése, visszafizetése

1. Az általános iskolás gyermekek étkeztetése az önkormányzatok feladata. A kijelölt élelmezésvezető székhelye: Lukácsházi Óvoda (Lukácsháza, Nagycsömötei u. 8.; tel.: 94/368242).

2. Étkezés lemondása betegség, hiányzás esetén: A gyermek hiányzása esetén a hiányzás első napján reggel 9 óráig szíveskedjenek bejelenteni az étkezés lemondását az 568-018-as telefonszámon. Ebben az esetben a hiányzás második napjától tudjuk a térítési díjat törölni, ill. jóváírni. A hiányzást az ingyenes és kedvezményes étkezők is szíveskedjenek bejelenteni.

 

19. A tankönyvellátással kapcsolatos szabályok

A tankönyvellátással kapcsolatos szabályokat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

20. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdése előtt az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola igazgatói irodájában.

2. A tanulónak tilos az iskolában engedély nélkül hang, vagy képfelvételt készíteni.

3. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók leadhatják megőrzésre a tanári szobában. Amennyiben ez nem történik meg az iskola felelősséget nem vállal.

4. A mobiltelefont az órák alatt ki kell kapcsolni, ellenkező esetben a tanárnak jogában áll azt elkobozni és csak az óra után visszaadni.

5. A tanuló nem tarthat magánál az iskolában fegyvert, vagy fegyvernek minősülő tárgyakat (pl. kés, bicska, csúzli stb.).

6. A folyosói akasztók, szekrények a tanulók kabátjának, felszerelési tárgyainak elhelyezésére szolgálnak. A tanulók felszerelési tárgyaikat, kabátjaikat a tanítási óra után is a szekrényben, ill. akasztókon hagyhatják, de az eltűnt tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

7. Amennyiben a tanulók az iskolába kerékpárral érkeznek, a járműveket az iskola területén csak tolhatják és az udvar erre a célra kijelölt részén, kell tartaniuk.

8. Görkorcsolyát, gördeszkát, rollert és egyéb balesetveszélyes, közlekedést segítő eszközt az iskola épületén belül nem lehet használni.

9. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni az osztályfőnökéneknek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

21. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.

2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel.

3. A szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több  felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt.

4. A sorsolás lebonyolításának szabályai:

  • A sorsolás nyilvános.
  • A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.
  • A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.
  • A sorsolás helyszíne az iskola épülete.
  • A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.
  • A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.
  • A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.
  • A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.
  • A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.
  • A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.
  • Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.
  • Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.
  • A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.
  • A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.
  • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
  • Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

5. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

 

22. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatójának javaslata alapján a DÖK segítő tanár készíti el.

2. A házirend tervezetét megvitatják az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai Szülői Munkaközösség véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.